Amiért folytatni kell .........

....


              Még egy dolog ami a folytatás mellett szól.......




     A közelmúltban egy kicsit besokalltam és elpanaszolom(tam) a bánatom.
Hááát jó is meg rossz is.
    Jó mert az ember kibeszéli magából a szemétségeket, rossz,  mert akkor más is megtudja  a sebezhető pontokat, és nem hagyja abba  a rugdosást.

Elmagyarázom mi is a szitu.

    Csak egy példa, aztán majd mondom rá a gyógyírt is.
Egyesületünk két napos (kötelező) kitelepülésen vett részt. Ez azt jelentette hogy reggel kilenctől este hatig kötelező volt a jelenlét. Ez egy hétvégét (szombat-vasárnapot) vett igénybe.
   Jöttek a nagyhangúak, hogy biza ők csak majd csak vasárnap ebéd után, két óra körül tudják tiszteletüket tenni. Azért nagyhangúak mert amikor sarkos véleményt kell másról mondani,  ki kell a főnök valagát nyalni akkor ők az "oszlopos tagok".
Egyébként meg.......jobb nem beszélni róla.

   A csapat kemény magja már reggel kilencre gyülekezett. Egész napos tartózkodás miatt, többekben felvetődött a kérdés, hogy akkor mi legyen a kajával. Jött a korszakalkotó válasz (attól aki majd csak vasárnap jön ebéd után teli hassal) hogy mi lenne, majd esztek zsíros kenyeret meg hagymát.
Na bummmm.....
Erre többen mondták hogy ha egész nap kinn kell lenni, mert az egyesület érdeke ezt követeli meg, akkor legyen valami bogrács kaja. Nagy duzzogva a "döntéshozók" beleegyeztek.
Majd ők bevásárolnak, valamikor, ha jönnek. Hogy mikor, azt nem tudni.
Addig nyeld paraszt a nyálad.

Aztán bevállaltam hogy akkor majd én főzök, de ahhoz korán kell jönni a bevásárolt cuccal, mert  akkor  (szabad tűzön bográcsban) csak estére lesz valami meleg kaja.
Aztán kiderült mégsem lehet megoldani a korai bevásárlást.
Jó, majd én bevásárolok, csak hát ahhoz kell pénz is.
Kaptam is.
Bevásároltam, főztem egy finom bogrács kaját, meleg volt, mindenkinek jól esett a hidegben.

Vasárnap jött a hideg zuhany.
Megkaptam hogy én egy semmirekellő, lébecoló, munkanélküli vagyok, aki nem csinál semmit, csak a száját jártatja, remegtem a kajáért, be voltam szarva hogy nem lesz mit ennem.
Na ez fasza............
Én nem csinálok semmit........

Hogy minden edzésen ott vagyok, felügyelem az edzést, hogy a bemutatók színvonala az én munkám miatt olyan amilyen, hogy nincs olyan  bemutató amin ne vennék részt, nincs olyan  munkás nap amikor ne mennék karbantartani, fúrni-faragni, az egyesületnek dolgozni, nem számít, én egy semmirekellő lébecoló munkakerülő fasz vagyok
Rendben, az ember beteszi ezeket az egyik zsebébe, megőrzésre.
De még mindig nem értem hogy jön a csizma az asztalra, nevezetesen hogy az egyesületi dolgok közé hogy jön a tag magánéleti viszonya.
Mi köze van az egyesületi nagyhangúnak ahhoz, hogy az egyesületi tag miből teszi a kenyeret az asztalra.
Vagy valamiről el akarja terelni a figyelmet ezzel??????
Hmmmmmm................


Na ez volt a panasz része..... aki olvassa az majd úgyis magára ismer, de mivel szólás szabadság van,  ki is az akit érdekel az ő lelke, ha az enyém nem érdekli őt.


   A libikóka másik fele, az ami viszi tovább a dolgokat. Mert ugye van jing és jang.
Nemrégiben voltam egy iskolában, meghívtak történelem órát tartani. Mivel nem vagyok tanár nagy félelemmel  álltam hozzá.
   Hatodik osztályos tanulók voltak. Na mondom nem kis munka lesz a figyelmüket lekötni.
Mondtam, mondtam a magamét, voltak belekérdezések, volt egy kis megingás a figyelemben. De minden jól haladt.
   Aztán egyszer csak azt vettem észre hogy kicsengettek. Na mondom  vége .....megúsztam anélkül hogy elaludtak volna.
Aztán jött a meglepetés. A gyerekek elkezdtek zajongani hogy,  "jaj miért is van vége, had maradjanak benn a szünetben stb stb.....
Én amikor sulis voltam semmi pénzért nem hagytam volna ki a szünetet.

Aztán eltelt a szünet is, és jött a másik óraadó tanár és  elkerekedett szemmel nézi hogy mindenki a helyén. Azt hitte már bejöttek a szünetről. Mondták neki a gyerekek hogy még ki sem mentek.

Nos ez az, ami miatt tovább kell ezt a sok szarság dacára csinálni.......
Aki nem ezen a véleményen van az szerintem festi magát......






..

Klippforgatás.....

2010 őszén az egyesület közreműködött az Alarm zenekar klippjének a forgatásán ....
A helyszín a szombathelyi Múzeumfalu volt.














A zenekar honlapján további információkat is lehet találni    Alarm zenekar

  





....

..

Savaria Karnevál

Savaria Karnevál 2010. aug. 20-21-22.





Tizenegyedik alkalommal rendezik meg városunkban a (Ludi Savariensis) Savaria Karnevált.
Szép dolog a hagyomány.


Egy kicsit félve indultam neki az idei karneválnak. Úgy éreztem (és sajnos beigazolódott) hogy felborulni látszik mindaz amit az elmúlt karneválokon felépítettünk keserves munkával.
Tavaly már a végén gyülekeztek a felhők, de akkor azt mondtuk hogy majd közösen kivédjük.
Hát nem úgy lett.
A közösködésből nem lett semmi, mert "vezírünk" azt mondta nem könyörgünk senkinek az együttműködésért.
De ezt csak mi gondoltuk így, mert a tavalyi társaink biza összefogtak.

Az eredmény: a tágas szép ligetes helyről "száműzték" az egyesületet, be a zsúfolt Castra Militariába, az idegen korok közé (kelták, gladiátorok, római legiók, dákok).
Nem igazán illettünk a miliőbe.
Ráadásul azt írták hogy honfoglalás kori életmódot is megtekinthetik az érdeklődők, de ennek dacára nem engedtek egy padot, asztalt, vesszőkerítést vagy valami életmódhoz hasonlatos kelléket a táborunkban csak és kizárólag a jurtát.
Aztán azt is olyan helyre "parancsolták" a rendezők ahonnan állandóan el kellett jönni mert zavartuk a bemutatót (biztonságra hivatkoztak).
Az már csak hab a tortán hogy "vezírünk" ezeket a lehetséges anomáliákat nem is jelezte a rendezőségnek.
Persze ehhez előbb gondolkodni kell.



..













..

Kurultáj

Kurultaj Bugacon 2010.augusztus 6-7-8.



Két év telt el a Kunszentmiklós Bösztörpuszta álltal otthont adó kurultaj óta.
Azt még a Magyarok Szövetsége és Vukics Ferenc "ellenjegyezte". Vagy már azt se? Egy kissé zavaros.
A tény az hogy a bösztörpusztai rendezvény után Magyarországon nem rendezték meg a kurultajt, mert amint mondották volt az kinnt lesz a kazahoknál.
Aztán hogy mégse maradjanak rendezvény nélkül a magyarok Vukicsék (Magyarok Szövetsége) megrendezte Kunszentmiklós határában Bösztörpusztán a Magyarok Országos gyűlését.
Minden politikai felhang és szándék nélkül.
Ez az amit én nem nagyon hiszek. De ez lehet csak az én "fogyatékosságom"............
Egyébként most az idei évben is van Magyarok Országos Gyülése Bösztörpusztán a bugaci kurultaj utáni hétvégén.
Összefutottam jó pár emberrel akik voltak a két évvel előtti kurultájon, az volt az első kérdésük megyünk e Bösztörpusztára jövő héten. Mondom nem hiszem.
Na, az igen fasza mondták, mert mi sem, Vukics forduljon fel..........
Háááát, érdekes mindenképp.

A lényeg a lényeg. Bugacon van a kurultaj.








..

Anomáliák a Savaria Karneválon.....

 ..



A 11. Savaria Karnevál................





Valami nem stimmelt az idei karnevállal. Ha padawan lennék a jedy akadémián azt mondanám zavar volt(van) az erőben. Mégpedig nem is kicsi.

A probléma összetett.
Kezdjük a tavalyi évvel. Három egyesület állt ki a porondra. Volt egy kis zavar a szerződésekkel, de rendeződött a probléma. Akkor úgy váltunk el, hogy jövőre közös platformra helyezkedve beadunk egy pályázatot (tervezetet) a karneváli műsorra.


Telt múlt az idő, de a mi vezetőnk nem volt hajlandó felvenni (többszöri kérésre, figyelmez-
tetésre) a kapcsolatot senkivel, mondván "nem könyörgünk senkinek".
"Mi van a karnevállal" került terítékre nem egyszer.
"Semmi, majd szólnak ha lesz valami" ...... jött a válasz.
"Nem beszélünk a többiekkel?"............
"Minek"......
Aztán egyszer csak jött a hír. Egyik tagunk szólt hogy a másikak beadtak egy tervezetet (csak ők ketten) arról, mit is tudnának nyújtani a Savaria Karneválon, azt milyen felszereléssel, mekkora összegért. Kérdezte tagunk hogy mi nem adunk be egy ilyet? Nekünk nem kell, volt a válasz.

A szervezők részéről is megindult a keverés. A kezdeti időszak táborhelyéről egyesületünket kipaterolták egy árnyas fás területre, amit eleinte morgolódva fogadtunk. Hisz a forgatag kellős közepéből tettek ki minket. Aztán az első év után hálát adtunk a sorsnak. Kellemes árnyas táborhelyünk lett.
Az első években állatsimogató, íjászat kipróbálása, kézműves foglalkozás (bőrözés, ötvös, nemezelés fonás stb stb....) is szerepelt a látnivalók közt. Közben meg gyakorlási lehetőség is adódott.
Valamilyen okból ezek szép lassan lekoptak az egyesület palettájáról, mint cigány gyerekről a civilizáció. Sokakban (suba alatt, mert szólni senki nem mert, vagy akart) felmerült a kérdés, nem lesz ebből majd valamikor baj????? Hogy soványodik a kínálat???
Tudom hogy mindez macera és amikor dolgozni kell akkor sokan sumákolnak, akiknek meg van húsz haverjuk(emberük) a szavazásra, ilyenkor ködbe vesznek..........



Most jöttek a hírek miszerint minden hagyományőrző csapatot betesznek a szervezők a Romkertbe. Onnan kell átvonulni a városon (ez is egy látványosság) ha a harci bemutatók helyszínére akarnak jutni.
Hát ha oda, akkor oda, gondoltuk beletörődve. Ott is vannak fák, árnyas szép terület.

Aztán jött a hideg zuhany. Nem, nem a Romkert, hanem a Castra Militaria zajos, poros, fülledt területe. Ráadásul a péntek esti tüzijáték miatt, a jurtát csak szombaton délelőtt lehetett felállítani (mindenki másnak lehetett) aztán a rohamtempó után déli 12órakkor bemutató.
De, előtte napon (vagyis pénteken) délután, városköszöntő felvonulás. Hogy a felszerelésed hova rakod (jurta nélkül) az a te bajod. Gyülekező, a bejáratánál őrség, mondanom sem kell hogy belépő karszalagok a holdban. Vitatkozás ezerrel, hogy miért is akarsz bemenni. Aztán egy kis lenéző mosollyal beengednek, "jól van paraszt ne hazudozz tovább, inkább menj ........


A másik csapatok akikkel nem vettük fel (nem tom miért) a kapcsolatot maradtak a frankó helyen.
Igaz ők a beadványukban vállaltak egy "Aranyos szegelet" elnevezésű egész napos programot, amiben van íjászat, dobócsillag, kelevéz dobás kipróbálása, jurtában mesélés, ének tanulás, gyógyfűvek tanulása, kézműves foglalkozások ....
Mi ilyesmiket nem vállaltunk mert "minek"..........


Az eddigi évek öt bemutatója helyett most csak kettőt "kaptunk", míg a másikak minden napra egyet. Röhejes hogy még mindig nem jutott el többek tudatáig, hogy ez remek alkalom az "ellenségnek" a markáns összehasonlításra, és a jövőbeli mellőzés megindoklására.

..... Valahogy rossz érzésem van a bemutatókkal, meg az egész  mindennel kapcsolatban.
Ez ilyen kandi kamerás érzés. Várom mikor jönnek a pezsgővel.............





..

Ami kell a léleknek...................

..



Amikor valahol, pl. az anyaegyesületben egy gennyes és parttalan vita kerekedik akkor az embernek kell valami ami meggyőzi arról hogy kell ezt csinálni.
Vagy vita előtt, hogy kibírja az ember amikor az igazat mondót a sárba tiporja egy nagyhangú mindenkit leüvöltő magát nagy ásznak tituláló humanoid, aki azt hiszi (szent meggyőződése) hogy ha hangos és üvölt akkor igaza is van, vagy utána, hogy el tudja feledni azt hogy direkt nem hagyják szóhoz jutni, mert akkor talán más is elkezd gondolkodni dolgokon.

Egy kicsit ez fals, mert van aki szóhoz jut, de csak akkor ha mélyen benyal. Egyébként kuss.
Aztán az is furcsa hogy akinek a legnagyobb a hangja, nem sokat tesz a képzeletbeli közös kalapba, de minden további nélkül fogalmazhat gúnyos kritikát, nincs belevágva a szavába.
Sőt ha egyedül nem elég, hoz másik húszat (mondja ő)...................

Érdekes, amikor munka van, akkor nem ajánl fel húsz cimborát, még ő maga is távol marad.




Ezt a feltöltődést (páran) az idei év egyik felkérésén tapasztaltuk meg Szentkirályszabadján, egy Sarolta nap alkalmával.
Egyesületünket meghívták egy egész napos megjelenésre, jurtával mindennel amivel kell.
Hétköznap lévén természetesen  csak a "kemény mag" jött.


Egy iskolába voltunk hivatalosak.
Mikor megérkeztünk csak gyerekeket találtunk és nem is olyan nagyokat. Alsósok voltak a szentjeim.......
De nincs panasz, később jöttek felsősök is.


Felállítottuk a jurtát ............


Aztán megjelent a "közönség".....
Életemben nem volt még kritikusabb közönségem. Csupa alsós és óvodás.


Most légy okos Tóni..........




Elkezdtem nekik mesélni. Húúúh, záporoztak az észrevételek, kérdések.
Aztán mikor nagy "fenyegetésre" elhallgattak, bejelentettem elég a szóból, nézzék meg hogy lőnek az íjászok.
Az első sorozatok után felharsant az aprónép ajkán az "íjászokkk íjászokkk.......




Azt hiszem ennél több nem is kell. Ez az a dolog ami még arra sarkall hogy csináljam, dacára a sok rossznak amit kapok.
A mesélés után csapatom egy kis formációs gyakorlatot mutatott be a már megnövekedett nézőseregnek.

A bemutató után mikor megemlítettem hogy "nosza most aztán ki lehet próbálni mennyire nehéz az íjászat" megrohanták társaimat. Nagy "fenyegetések" árán lehetett csak rendet tartani.








Természetesen ha már ott voltunk, tagjaink sem hagyták ki a lehetőséget, és szorgosan "gyakoroltak" mondhatni családi körben.




Egyesületünk legkisebb (legifjabb) tagja örömmel jött velünk a "turnéra" fáradságot nem ismerve tette a dolgát.






--

A.D. 2009. (10. éves a Savaria Karnevál

.




Az elmúlt kilenc esztendő megkoronázása a 10. éves Savaria Karneválon való részvétel.
Lehet hogy most az illetékesek közül sokan a pokolra kívánnak, de a nagy beharangozások dacára ez a karnevál sem volt másabb mint az előző kilenc.
Sőt ha az első kettő igazi városi karnevált kivesszük a sorból még olyan se.
Lehet hogy mint jubileumi év több volt az illetékesek prémiuma, de ez csak találgatás.
Semmi olyan nagy durranás nem volt.
Igaz hogy a nagy "durranások" már szóltak az előző években. Van egy pont, amin túl már nem lehet újat mutatni. Példa erre kassai Lajos. Ő nem is volt az idén a karnevál szereplője, mert azt mondta (szvsz helyesen) az előbbi évekhez képest most nem tud nagyon újat mutatni, ezt a műsorát pedig pihenteti, és majd ......

Azt Kassai Lajos valszeg megteheti hogy lemondja a savariát, de egy a Magorhoz hasonlóan a városhoz kötődő egyesület nem teheti meg a jövő évi meghívásának a kockáztatása nélkül.
Itt jön a politika a szórakoztatásba, egy katyvazzá változtatva a dolgot.

Azt nem tudni mit vétettek a szervezők az istenek ellen, de az biztos hogy valamiért haragosak, mert már a harmadik év ami nem múlik el hatalmas esők nélkül.
A tavalyi évben a fáklyás felvonulást teljes egészében elhalasztották a zuhogó eső miatt, az idei jubileumi évben ( a 10. év miatt) az eső dacára végig mentek a jelmezesek az esernyőt tartó rivalgó tömeg sorfala közt.


Ahogy már fentebb említettem az idei (2009-es évi) karnevál jubileumi. A tízes szám szép kerek. A májusi sajtótájékoztatón a szervezők jobbat, nagyobbat, látványosabbat, drágábbat ígértek a jubileumi miatt.
Nem tudom ezt mire alapozva mondották, de nem jött be. Persze tévedhetek is, hisz csak a kezdetektől látom.

Vegyük sorra mi is volt a régi.
Az öreg város vására, a Borok utcája, kalandvár, Castra Militaria, Romkert és a különböző zenés és egyéb produkciók helyszínei mint a Mediterrán udvar és a Városháza előtti színpad stb stb....
Na meg az evő - ivó utca.
Az öreg város vására kilenc év után nem tud semmi újat mutatni. Egy kézműves vagy más iparos kilenc év alatt felvonultatja a repertoárját.
A Borok utcájáról szót sem ejtek. Ott megállt az idő. De ez így a jó..........
A különböző zenés és más produkciókat bemutató színpadok kínálata is végigvonult a kilenc év alatt.
Ígérték hogy több lesz, de én úgy láttam inkább kevesebb volt, már csak a napi duplázásokból gondolom.
A Castra Militariaban egy hagyományőrző csapat kilenc év után mi újat tud mutatni amit eddig eltitkolt? A római legiok már a harmadik után sem tudtak a vonulgatáson kívül mit nyújtani.
Kassai Lajos nem véletlenül pihentette a produkcióját.
A Kalandvár a gyermekeknek sem volt más mint az elmúlt években, talán csak annyi hogy az idén második alkalommal lehetett kenuzni a Gyöngyös patakon.
Sokáig az sem újdonság.
A Romkert műsora szintén a változatlanságot mutatta. Valami okból az idén nagyon kevés ember volt kíváncsi a Vesta- szűzekre, és a rabszolga vásárra.
Nem kárhoztatom őket ezért.

Újdonság volt a Berzsenyi-téren külön kialakított "Sörudvar" a Borok utcáját majmolva. Volt még újdonságként "Pékek utcája" egy elhagyott szögletében a városnak.
Nem tudom mire gondoltak a szervezők amikor jubileumi nagy durranásról beszéltek.
Hacsak nem a kiosztott jutalmakra..........

Hogy őszinte legyek nekem nem nagyon tetszik hogy ennyire szétdarabolják a helyszíneket. Példát is mondok.
A Romkerti produkciókat egy fél város választja el a Kalandvártól, és a mellette lévő (a szomjas felnőtt apukáknak nagyon fontos) Borok utcájától. A sok nézegetésben (ahogy a gyerek játszik) meg melyik az a szülő aki nem szomjazik meg egy jóféle pohárkára......

De nem probléma mert vannak a szervezők közt okosok, és jönnek a megfelelő megoldásokkal.




,,

Megemlékezés......

..


megemlékezés Trianonról........................


Náraiban lakó íjásztársam, Pungor Ferenc megemlékezést szervezett szűkebb pátriájában Náraiban, Trianon megemlékezésére. A megemlékezés egybeesett a honfoglalás kor legnagyobb horkája, Bulcsu neve napjával. Ebből az alkalomból kért meg engem és egy másik íjásztársamat hogy menjünk el díszelegni, szittyába öltözve.
Eleget tettünk a kérésének.



Igazán jó és színvonalasra sikeredett kis megemlékezés volt.

Egyesületünk elnökének Tompa Ferencnek nagyobbik fia Balázs történész, Pungor Feri íjásztársam meghívta hogy mondjon egy összefoglalót Trianonról, és a Trianont megelőző idők történéséről.


Közben mi díszelegtünk töretlenül.................
Pungor Feri tagtársam aki szervezte, azt mondotta volt az elején nyugtatólag, hogy egy fél óra az egész.
Na mondom ezt kibírom.
Hát bő 45percesre sikeredett. Félidőben már azt mormogtam "anyám ha látsz most az égből, tudd hogy én nem ilyen lovat akartam..............

Az ünnepséggel nem volt baj, hisz tényleg színvonalas lett, (ahogy az alábbi képek is mutatják) csak nagyon fárasztó "díszelegni" mikor néznek.


......


A rendezvény záróakkordjaként lufikat eregettünk az égbe......hátha....









.......................
Aztán annyira belejöttünk a díszelgésbe hogy rögtön egy másik helyszínre siettünk (Szombat-
hely) és folytattuk a díszelgést egy másik megemlékezésen.
Itt már kértem a "vezérszónokot" hogy egy kicsit zanzásítsa a beszédét, erre ő megnyugtatott hogy ez már a zanzásított változat volt, Náraiban is azt mondta el.
Hopppá, hoppppá....






.....

A.D. 2007. Horvátország, Sisak

.




Sisacki viteski turnir



A horvátországi Sisak városkában évente rendeznek vitézi fesztivált. A 2007-es évben egyesületünket is meghívták erre a fesztiválra.

Ez egy a városban körbe vonuló, színpompás jelmezes felvonulással kezdődő esemény, ahol a résztvevő csapatok bemutatkoznak a városka lakóinak és a turistáknak.
Az igazi látványosság este reflektorfényben kezdődik.
Felépítenek egy arénát ahol a vitézek játékos tornában döntik el ki a jobb.








A meghívásban benne volt hogy egyesületünk lovasíjászai (a nardai Tompa család) két fővel vegyenek részt a vitézi megmérettetésen is.
A többiek pedig íjász bemutatóval szórakoztassák a közönséget, és látványosságként megtekinthetik a korhűen berendezett jurtát.








2007. Sisak (Horvátország) (kisfilm)


2008. Sisak (Magor íjászok) (kisfilm)


2008. Sisak (Horvátország) 8Kisfilm







,,

Korok Fesztiválja

.


Balatonfüred 2010.
Korok Fesztiválja



Az idén negyedik alkalommal rendezte meg a Reformkori Hagyományőrzők Társasága
Balatonfüreden a Korok Fesztiválja nevezetű rendezvényt.
Azt is lehet mondani immár tradicióvá vált a rendezvény.

A "Magor" hagyományőrző íjász és kulturális egyesület a kezdetektől résztvevője a rendezvénynek.

A rendezvény fő szenzációja a délelőtti felvonulás több száz résztvevővel, a római kortól a huszárokig, a kurucoktól a honfoglalás íjászaiig és a reformkor szépséges ruháiba öltözött hölgyeiig és urakig.

A.D.2008. Aquincun ..... Floralia

Floralia (Római tavaszünnep)




Meghívást kapott az egyesület Aquincumba, a Floralia nevű rendezvényre. Ez egy római kori esemény, Tavaszünnep,l a római kori eseményt a történelmi romok közt rendezik meg, római légiók, kelták és gladiátorok közreműködésével.
Nos, ide kapott a "Magor" hagyományőrző egyesület meghívást, hogy mutassa be honfoglaló eleink életvitelét és íjász tudományát.Két napos rendezvény, jurtával, harcosokkal ahogy illik.
Érdekesre sikeredett az egész.Több éves "savariával" és más egyébb meghívással a hátunk mögött készültünk, a szokásos nagy műsorral, formációs íjász bemutatóval, karikás bemutató, vívás és berendezett jurta.
Az ilyen nagy rendezvényen szokásos napi két-három bemutatóra készült a tizenöt fős csapat.

De sajnos nem minden úgy sikerült ahogy mi elterveztük.
Megérkezéskor jó távol az árnyas római és gladiátor táboroktól jelöltek ki táborhelyet nekünk, a rompark túlsó végében, messze a fő műsorok helyszíneitől. Mondták hogy nem tettek be minket a fő műsorfolyamba, szépen éljük a tábori életet és ha van érdeklődő akkor had lőjjenek az íjakkal.Nem így készültünk, de majd megoldjuk gondoltuk.......

Eredetileg úgy indultunk itthonról, hogy majd a római legionáriusokkal csinálunk közösen is egy műsort. Ha nem kell az önálló műsor, akkor majd csináljuk a közöset.
Összecsapunk a rómaiakkal, meglőjjük őket pár sorozattal, kialakítanak egy testudót és a vérteseink beugrálnak a pajzsfalba. Jó kis műsor kerekedett volna ki ........ ha az a volna ott nem lett volna.


Megérkezés és elhelyezkedés (jurta állítás stb...) után az egyik vértes társammal megkerestük az említett római csapatot, akikkel a megbeszélés szerint harcolni kell, hogy egyeztessük az időpontot a "küzdelemre". Nekünk minden időpont jó, hisz nem volt fix műsoridőnk.
Mondtuk nekik (az üdvözlések után) hogy nekik nincs más dolguk mint bebújni a testudóba (teknőc alakzat) mi eléggé gyakorlottak vagyunk a többit bízzák ránk.
Meglőjük pár vesszővel a pajzsokat, a vértes harcosaink ráugrálnak a pajzsfalra, betörik aztán jövünk mi is, csinálunk egy kis csetepatét, ők meg szépen (mert mi udvariasak vagyunk és hagyjuk) végül legyőznek minket.Bezsebeljük a tapsokat oszt kész...................

A jó kis ütős műsor megbeszélése és kivitelezése helyett meglepetésemre jöttek a kifogások, mint átszakadt gát mögül a víz."" hát izé, most csak a csilli-villi pajzsokat hoztuk, ezeket sajnáljuk bevetni a harcba, nem gondoltuk hogy komoly a dolog, ezt hittük azt hittük, meg hát gyakorolni is kéne, hátha valaki megsérül stb stb.......
Íjász társam bizonygatta ha jól megmarkolják a pajzsot, nem pislognak kifelé, akkor nem sérülhetnek, ő pedig vállalja a kockázatot. Mikor kopjával kivetik a nyeregből nem sérül, akkor ez meg sem kottyan neki.Nem tudtuk őket meggyőzni.
Aztán csak vonulgattak peckesen a közönség közt mint úriemberek vasárnap a korzón, persze a közönség nem tudta miről maradt le , hogy a nagy római légionáriusok nem vállalták a "harcot".....
Ettől a "gyáva" megfutamodástól azért nem törtünk le. Ha már a fő műsorba nem voltunk benn, edzésképp csináltuk a műsort.



























Aztán ahogy a magunk örömére gyakorolgattunk, azt vettük észre hogy látogatók tömege vesz körbe minket. Akik megunták a rómaiak vonulgatásának a nézegetését és meghallották a pengék csattogását, karikás ostor durranását kíváncsian közelebb jöttek.


























,,,,,,,,

A.D. 2008. Kurultáj......

.




Kunszentmiklós - Bösztörpuszta



Kunszentmiklós határában Bösztörpusztán, Baján kagán feltételezett sírjánál rendezték meg a kurultájt.......
Kurultáj........ ez a szó magyar ember, kiváltképp hagyományőrző szívét megdobogtatja.
Nagy szó.
Keleti nomád lovasíjász népek nagygyűlése.
Sok fontos dolog dőlt el akkoriban a kurultájon. 1242 -ben Batu kán is azért hagyta el az országot és vonult haza mert összehívták a kurultájt a nagykán halála miatt.
Mentünk mi is, hát hogyne, ott a helyünk............

De gikszer nélkül nem élet az élet. Mikor odaértünk derült ki hogy az "istenfát" itthon hagytuk. Az meg egy nagyon fontos tartozék a jurta építésnél. Az tartja a fütkarikát a megfelelő magasságban amíg a tetőlécek nincsenek a helyükre kötözve a kerege tetején, és a szorító kötél meg nincs húzva a kerege köröl.
Azért megoldottuk a problémát, összekötözött zászlórudakkal. Nagyobb munka volt az építtés, de állt a jurta.
Estére valóságos haditábor nőtt ki a szikes puszta talajából. nagy élmény volt együtt táborozni annyi hasonszőrűvel.......









Mikor állt a jurta, jött a rendezőségtől a "küldönc" és mondta a tudnivalókat.
-- " Minden civilt el kell tüntetni (persze mi sem akartuk parkolni a kocsikat a jurta mellett) még a közelben sem maradhat olyan cuccos ami nem autentikus, nem passzol valamely korhoz, legyen az hun-avar-magyar vagy mongol......
A ruházat is ettől a pillanattól csak korhű lehet. Semmi más viselet nem megengedett.
Ez a szabály.

Okszi, rendben. Kocsit a parkolóba, mi meg átvedlettünk szittyának. leültünk a fából ácsolt asztalhoz a fából ácsolt padokra és beszélgettünk.
Jött az első meglepi a küldönc képében.
-- "Nem maradhatnak elől a padok, dugjátok el őket, nem korhű......
-- Látjátok -- mondom én -- mondtam hogy a műanyag kerti bútor kellett volna elhozni.
A küldönc (szép barantás egyenruhában) azonnal megsértődött.
-- Itt mindenki korhű viseletben van, ez a szabály csak így lehet itt maradni.
Elrohantában még visszaszólt hogy a padot és asztalt tüntessük el.
Nagy a szigorúság, néztünk egymásra a társaimmal.

Aztán láttuk hogy ez a fene nagy szigorúság meg szabály csak az egyéb hagyományőrző egyesületekre vonatkozik, a barantásokra nem.
Ők nyugodtan flangáltak baseballsapkában, napszemüvegben, szandálban, edzőcipőben meg farmerban, senki nemvágta a fejükhöz hogy csak korhű viseletben maradhatnak.

Aztán jött még több "furcsa"................
Hétfőre maradtunk még, mert valami filmforgatásra marasztaltak, mondván kell a korhű viseletű statiszta. Előző este mondták hogy "valami nyugati cuccba" öltözzetek mert ti lenétek a germánok. Hát nekünk olyan nincs mondtuk, csak ez a szittya van. Honfoglaló magyar viselet.
Majd a rendező "lemeózza" mondták mennyire jó.
Másnap felsorakoztunk kirittyentve a rendező elé szemlére. Nézi nézi aztán rákérdez.
-- Ki mondta hogy ez nem jó? Mehet, ez igenis korhű.


Nagy élmény volt, de még nagyobb lett volna ha az egyéb hagyományőrzőket is egy szinten kezelik a barantásokal.
Félreértés ne essék, nagy dolognak tartom a rendezvényt, de nem Vukics Ferenc kizárólagos "törvényei" szerint.
Vukics Ferenc szerint csak az tesz bele munkát aki elmegy tereprendezni, építteni és utána még ingyen és bérmentve napokig szerepel.
Nem látom be hogy az miért alsóbbrendű egyesület aki csak több napon keresztül önfinanszírozó formában (ami valljuk be nem két fillér) viszi, szállítja a jurtát, a lova(kat)t és emeli a rendezvény fényét. Aztán ha megközelíti a a főzőüstöt akkor azt mondják ez csak barantásoknak.
Aztán kiderül hogy csak a formaruhás barantások az igaz magyarok.
Szigorúan betartatott szabályokat lehet megszegni barantás ruhában. Akin "csak" barantás pizsama van már mehet ahova akar.


A rendezvény magjának a közelébe sem mehet (aki nem barantás) akinek hiányos a felszerelése ill. nem felel meg a minőségi követelményeknek. Csak abban az esetben lehet szandálban, farmerben, bermuda nadrágban bakancsban a helyszínen tartózkodni ha piros barantás felsőt visel a "polgár".......








A rendezvény magyarokról szól magyaroknak, mégis kezd kialakulni egy kasztrendszer, barantás (határokon túli barantás) és más egyéb hagyományőrző egyesület közt.
Azt látom hogy ez központilag jön "mint a Duna.........
Van kapcsolaton vidéki barantás csoportokkal és azt tapasztalom hogy helyileg egész más a nóta......





..

A.D. 2007. Balatonfüred .... Korok Fesztiválja

2009-ben harmadik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden a Korok Fesztiválját.
Ez egy jelmezes időutazás.


2007-ben a Reformkori Hagyományőrzők Társasága
gondolt egy merészet, és belevágtak egy nagy rendezvénybe.
Keresték kutatták az egyesületeket, hagyományőrzőket akik hajlandók részt venni az akkor még gyerekcipőben járó, de mára már több napos rendezvénnyé váló jelmezes időutazásban.





A Magor hagyományőrző íjász egyesület már a kezdetektől részt vesz a rendezvényen.


Délelött tíz órakkor indul egy jelmezes felvonulás, le egészen a kikötőig. (fotogaléria alább)

A római legionáriusoktól a honfoglaló magyar íjászokig, Thököly és Rákóczi kurucaitól a
középkori végvári vitézekig, a stájer puskásoktól a páncélos lovagok és huszárokig minden kor képviselteti magát.
És természetesen nem lehet megfeledkezni a korhű ruhákba öltözött gyönyörű hölgyekről és az őket kísérő elegáns urakról sem.
Ott a Kisfaludy színpadnál a hagyományőrzők harci rendbe sorakozva fogadják a
meghívott prominens vendégek és a rendezőség köszöntőit.
Utána a egy sétahajókázásra invitálják a rendezők és vendéglátók a hagyományőrző
csoportokat a Balatonon.

Délután kettőtől kezdődően a Kisfaludy színpadon egymást érik a bemutatkozó egyesületek produkciói. Táltosdobosok, vitézek, íjászok, kuruc és cégvári vitézek harca, néptáncosok dalénekesek.










,,

A.D.2009. Magyar napok.....

.





Magyar napok...... Celldömölk, Csempeszkopács . . .



A Magyarok Szövetsége megalakította alapszervezetét az előző év végén. Azonnal aktivizálták magukat és az év tavaszán máris rendezvények szervezésébe fogtak.
Celldömölk volt az első ilyen nap májusában.







Aztán még azon évben gyorsan rendeztek egy másik Magyar Napot is Csempeszkopácson, ahova már komoly erőkkel érkeztek kézművesek és előadó egyesületek is.














.

A.D. 2004. A "zabálós" bemutatók éve.......

..






"Ölbő - Csorna - Bábolna "




Távol álljon tőlem hogy mindig csak az evésről beszéljek egy-egy bemutatóval kapcsán, de vannak olyan helyek ahol királyi (VIP) módon vendégeltek meg minket.



Ebbe a sorba tartozik Csorna.
Amikor megláttak minket szittyában kiszállni az autókból jöttek felénk az emberek.
Huhhuuhu mondom, én visszaszállok mert fegyvertelen vagyok, minden a csomagtartókban van, este meg vár az asszony, nehogy már kórházba kelljen utánam jönnie.
Aztán látom hogy mosolyognak, na lehet előbb mondanak pár viccet mielőtt lepofoznak. Közben elzártak a kocsitól (a menedéktől) és elkezdték szorongatni a kezünket. Na, akkor csak nem MSZP-és a társaság.
-- Jaj de jó ilyen ruhásokat látni - lelkendeztek.
-- Igen? - mondom én. -- A zászlókat még nem is látták.
-- Pakoljanak ki, mit kérnek, mit isznak. Készül ám a malacsült ...
Malacsült, ez ám az igazi, csillogott a szemem.
-- Ugye mondtam hogy ne ebédezzünk. -- mondtam a társaimnak.

Kipakoltuk a cuccost, felállítottuk az állványokat, addig körénk gyűltek az érdeklődők. Kis történelmi ismertető után elkezdtünk lőni különböző poziciókból.
Pár vesszőt szépen mellément, ahogy illik. A gyerkőcök meg kuncogtak.
Na mondom, még a végén veszélyben a malacsült. Oldani kell a feszültséget.
melléküldtem egy vesszőt vagy harminc méterről, aztán sajnálkozva fordultam a gyerekek felé.
-- Hát srácok, ez mellément, ha így lőttek őseink, nincs vacsorára nyúl.
Jött is a nevetés.
Jóóóvan gondoltam, meg van mentve a malacsült.






























Ilyen hely Ölbő is, egy kis falucska ahova már évek óta járunk bemutatózni. Most már (2010-ből visszatekintve) úgy megyünk oda mintha "lakodalomba" mennénk.
VIP részleget alakítottak ki nekünk. Aztán a műsor után mikor már az egész falú kipróbálta az íjakat, és a fél vesszőkészletet ellövöldözték a falú túlsó végébe, megyünk a VIP részlegbe "zabálni"......
Vaddisznópörkölt, gombás pulykamell ragú, halászlé, rétesek, pogácsa hegyek. Vörös - fehér borok kancsószám, meg sör akinek az kell. Aztán jöttek hogy ki kér kávét a "zaba" után, és mentegetőztek hogy a pálinkát "csak" most hozzák mert elfeledték előbb.










Bábolnán egy ér és szívsebész kongresszusra hívtak meg minket. Egy gyönyörű parkban árnyas helyen nyomtuk a műsort. A sebészekkel jött családtagok (férj-feleség gyerekek) szórakoztatására hívtak meg minket, amíg a dokik ülnek a hozzá nemértők számára bizonyára unalmas előadásokon.
Hát szórakoztattuk őket becsülettel, étlen-szomjan.
Pár csinos sebész feleségnek esett meg rajtunk (fess szittya legényeken) a szíve, és mondták hogy menjünk és együnk igyunk is valamit. Mondták hogy egyelőre csak pogácsa van, de bor az dögivel.
Láttuk hogy a pincérek épp akkor rakodnak ki a hatalmas asztalokra minden féle hidegtálakat.
Jó van, lesz itt kaja bőven, nem kell aggódni.
Pár pogival, meg egy pohár borral udvariasan félrevonultunk egy kis kaja előtti beszélgetésre.
Mondta a "főnökünk" ne zavarkodjunk, mit mondanak ránk. Gondoltuk (látszatra legalább is) rengeteg kaja van, félrevonulunk udvariasan, aztán majd.......diszkréten.....
Aztán majdnem ráfaragtunk az udvariaskodásra.

Távoli majd egyre erősödő morgásra lettem figyelmes. Mondom "gyerekek menjünk a kajáért, mert a dokik ellepték az asztalt, nem marad".......
-- Nyugi, marad elég. -- nyugtatott a "főnök".
Aztán mégis csak mentünk mert nem akart csillapodni a nyüzsgés. Befurakodtunk a dokik közé, nem volt egyszerű mert erősen védték a kaját.
Nem tudni milyen megfontolásból, de a személyzet apró kicsi tányérokat rakott ki. Nem számí-
tottak ránk.......
-- Többször kell fordulni. -- mondták a társaim.
Ezek még nem ismerték a dokikat. Én tizenhat évet húztam le egy kórházban, valamit már gyanítottam róluk. A dokik élelmesek voltak, el sem mentek a kaja közeléből, két kézzel pakolták a tányérjaikat, mint aki már két hete nem evett.
De mi udvariaskodtunk. Szedtünk a tányérra aztán szépen félrevonultunk, hagytuk had mara-
kodjanak.

Nekem, mondanom se kell, nem volt elég az adag. Visszamentem még.
Hát ahogy megláttam a hatalmas asztalokat a rengeteg tállal, megértettem milyen lehet a sáska-invázió után egy afrikai vidék.
A hatalmas fatálakon csak a salátalevél díszítés maradt, de még az is lenyalogatva.
Megyek vissza a csapathoz.
-- Na, elég volt jól laktatok? -- kérdezem.
Hümmögés hümmögés a válasz.
-- Hát elégnek kell lenni, hacsak nem szeretitek a lenyalt salátalevelet, mert más nem maradt....
Nevettek hogy hülyéskedek.
-- De, menjetek nézzétek meg a romokat.............lehet már bor sincs, az éhes dokik mindent felfaltak.

Mentünk, oszt bosszúból lenyomtunk pár liter tokaji édes furmintot. Közben meg diszkréten körbelestünk.
Szerte széjjel voltak szórva a tányérok, félig elfogyasztott ételhalmokkal, pogácsa-rétes maradék de oly módon hogy mindegyikbe csak beleharapva.......
Szépen kitárgyaltuk hogy inkább letakarították az asztalt a saját tányérjaikra, aztán beleturkálva ott hagyták csak hogy ne maradjon másnak.
Azt nem értettük hogy miért szed annyit ha nem eszi meg.........
Lehet azért mert doki??


A 2004 - es év ehhez hasonló "zabálásokkal tarkítva telt el..........











,,

A.D. 2010. Szent György napi vásár.....

.





Szombathely (Savaria) Falumúzeum ......





A "Magor" íjász egyesület működésében a tavasszal megrendezett Szent György napi országos kirakodó és kézműves vásár jelenti az idény kezdetét.
A két vásár közt van az egyesület működésének azon szakasza amikor a szabadban tartott rendezvényeken az egyesület megmutatkozik.
A téli időszakban szintentartó edzések vannak, valamint az "agymunka" időszaka, a tavasszal elinduló bemutatókra az új megoldások, formációk kitalálása.


Ennek a két kézműves vásárnak már a történelmi időkben is nagy hagyományai voltak városunkban.
A szombatonként rendezett vásárok miatt nevezte el a környék népe a települést (amely településnek a római korban Savaria volt a neve) szombati "vásár" helynek, szombatihelynek, aztán csak Szombathelynek.......
A hetenkénti vásárnapokon kívül a György és Márton napi országos nagyvásárnak is helyet adott a település. A két országos kirakodó és kézműves vásár közül mindig a Márton napi volt a nagyobb. Hogy ennek mi az oka nem tudom, de tény hogy mostanság is a Márton napi vásáron van nagyobb sokadalom, mint árusokból, mint nézelődőkből ill. vásárlókból.


A "Magor" íjász egyesület a szezonnyitónak számító Szent György vásáron már szombat reggel gyülekezett a helyszínen.
Készültünk a "bográcsozásra" mert a tavalyi virsli-debreceni menüvel a tagok nem nagyon voltak megelégedve.
Most egy kis kellemes babgulyást gondoltunk ki.

Ahogy egyik évben sem, most sem maradt ki a humor. Jött egy "okoska" és érdeklődött hogy milyen autentikus a korhoz illő kaját készítünk. Látta a vöröshagymát dinsztelődni, hát kibújt belőle a hagyományőrző gasztonómiai szakember.
Na ettől megy a pumpám az egekbe. Egy hagyományőrző íjász nem ehet egy lecsót, mert az nem autentikus?
Bepaprikáztam az üveges vöröshagymát és beleszórtam a húst meg a répát. Egy tálban volt ott még kockára vágott burgonya vízben, mondok majd dúsítjuk a cuccost ezzel is.
-- Mi lesz ebből, paprikás krumpli? -- így a szakember.
-- Én kijevi pulykamellnek indítom, de majd kiderül. - így én.
Okoskának még csak mosolyra sem rándul a szája széle, ebből látom hogy nem ült a poén.
-- Miért azt lehet bográcsban?
-- Hogyne lehetne. -- vágom rá.
-- Mi úgy csináljuk -- kezdem magyarázni a kijevi pulykamell receptet bográcsban -- mint a szegény ember. Mindent csak jelzés szinten. Ha van egy kis vöröshagymánk, kolbászunk, répánk, csipetkénk, esetleg még bab is akad, már örülünk. Beledobjuk a bográcsba megszórjuk, pirospaprikával, felengedjük vízzel oszt már csak reménykedünk ....... A trükk az egészben hogy gyújtsunk is alá.
-- De akkor ebből nem kijevi lesz, hanem bableves. -- bizonygatja a nagyon okos.
-- Hát azért mondom hogy reménykedünk, el ne rontsuk........ -- így én, mint a székely paraszt mikor faragta a hatalmas gerendát, aztán estére csak meglett a fogpiszkálóval......

Hát így ettünk mi kijevi pulykamellnek álcázott bablevest a György napi vásáron.......





..
.

A.D. 2002. Savaria Karnevál

.



2002. augusztus 22-25
Ludi Savariensis (Savaria Karnevál)




Íjászbemutató a Ferences-kertben (1. rész)

Íjászbemutató a Ferences-kertben ( 2. rész)






.

A.D. 2001. Kaufbauren ...Tanzelfest

,,





A 2000-es év Savaria Karneváli debütálásának láza eltartott egész év végéig. Rengeteg fotót néztünk vissza, többször végignéztük a videót. ( lásd A.D 2000.)
Az év végén térdig érő hidegben gyűltünk össze, december végén karácsonyi ünnepek után a Ferences kertben, úgymond "szilveszteri előzetesre".....











Június első napjaiban valamikor, kaptam egy telefon hívást az egyesület akkori elnökétől Skrapics Ambrustól. Az egyesület Kaufbaurenbe a Tanzelfestre kapott meghívást, még van egy hely, a 25-ből, (az egyik tag távoli rokona nem ért rá) két nap múlva indulnak, és ha akarok mehetek velük.
Kicsit csodálkoztam hogy beleférek a 25-ös létszámba, nem mintha annyi aktív tag lett volna, de hát egy jó kis turnéra (pláne külföld) a rokonok taggá avanzsáltak.
Aztán kiderült hogy újonnan csatlakozott lovasíjászunk (Tompa Feri) emelt szót hogy "talán jobb lenne olyat vinni a tolószékes nagymama helyett aki csinál is valamit"......
Na így fértem bele a kaufbaureni "kalandozásba"..........
Görög és spanyol tengerpartot busszal megközelítő tapasztalataimat felhasználva készülődtem az útra. Felszerelés összepakol, élelem és pia hűtőtáskába bepakol. Hát ugye mint tapasztalt utazó mindent vittem. A hajszárítótól a túsfürdőig, WC papírtól a kis és nagy törölközőig mindent.
Kaját, piát bőven, eurót már gyérebben a bukszába (hátha ......) ............ aztán úgy adódott hogy semmi nem kell.
Amikor felszálltam a buszra már egy kissé gyanús volt, (pakolták fel a folyadékot nehogy szomjan vesszünk a nagy "kalandozásban") de a bizonysággá csak Kaufbaurenben vállt.


Megérkeztünk a szállodába, (egy ágyas szobát kaptam) és azonnal "belaktam" a szobámat. Ez nálam annyit jelentett hogy szépen rendesen szétszórtam a cuccaimat. Bermuda póló ide, felszerelés, kaftán oda, egy napos illatos zokni az ablak párkány alá, inkább a felettem lakónak fájduljon meg a feje a sajtszagtól, mint hogy én ne tudjak aludni.
Egy kis gondban voltam a hazaival, mert a hűtőtáska nem bír ki három napot, de megoldottam.
Felfedeztem a minibárt (elég nehéz volt, mert elrejtették) no mondom rendben is vagyunk..........
Drága italokat (energia ital, kis alkohol stb.....) úgysem fogyasztok minek azt hűteni, kipakoltam az asztalra, mellé állítottam a bibliát amit a szobában az ágyam feletti kis polcon találtam, (az összhang kedvéért) hazai kolbászt, paprikát paradicsomot meg be a helyére.
Lakájossá tettem a szobát arra a három napra amíg ott vagyok.

Berendezkedés után gyors zuhany, aztán irány a megbeszélés. Gondoltam majd utána "csipegetek" valamit a hazaiból.
Lementem a hallba a megbeszélésre, na onnantól elszabadult a pokol.
Megbeszélés után csak arra volt időm hogy felrohanjak a szobámba beöltözni szittyába, máris mentünk a kijelölt helyre jurtát állítani. Ebből nem lesz egyhamar kaja gondoltam.
A kijelölt helyen már nagy tömeg volt, és egy grill húsokat (giros, hamburger) és söröket, borokat árusító nagy fából ácsolt bodega.
Felhordtuk a jurtát és felszerelést, az ott evő ivó vendégek nagy tapsa kíséretében (én szomjasan és éhesen) felállítottuk a jurtát. Jött egy fickó (Gerhart nevű) és mondta hogy ő lesz a kísérőnk a rendezvény alatt, és ha akarunk fogyasztani akkor menjünk nyugodtan a "fogadóshoz", kérjünk, a város meg majd rendezi neki a számlát.
Hóhhhóhó mondok ez nem is lesz annyira rossz................

Szépen besorakoztunk az "etetőhöz" és benyomtunk (egyesületileg) fejenként egy hatalmas staeket meg egy sört. Közben Gerhard ismertette a további menetrendet. Óránként kell adni egy műsort, egészen este tízig. Délután öt óra lévén ez nem lesz egy sétagalopp.
Hogy legyen erőnk a "barantához" megint besorakoztunk egy staekre meg sörre.
Két nagy staek és két sör, aztán mentünk bemutatózni. Hát lötyögött a hasam rendesen.













Lenyomtuk a bemutatót, ami kb. harminc percesre sikeredett, aztán mint jó harcosokhoz illik besorakoztunk megint (hisz harc után megéhezik a harcos) egy staekre és sörre.
Nagyon finom volt. Nagy vidáman megfogadtuk hogy ezt minden bemutató után megejtjük.
Hatalmas staek, és egy sör.
Este tízik öt-hat staek és sör lement.

Aztán másik nap folytatódott ahol este abbamaradt. Reggel gyors zuhany, és gyülekező mert mentünk a városházára ünnepi megjelenésre, felszerelkezve, szittyában.






Terülj-terülj asztalkám tömkelege, torták, aprósütemények, alkoholos(és nélküli) üdítők hektoliterjei.Gyomorba tuszkoltam egy fél dobostortát, meg pár liter enyhén alkoholos narancsitalt, közben megismerkedtem egy csapat győri kézilabdás lánnyal.
Elvoltam szépen mint a nagymama befőttje.
Persze nem sokáig tartott az idill. Jöttek hogy szedelőzködjek, mert megyünk ebédelni.
Na mondok, nem volt elég Ausgburg, most meg a sárga földig etetnek bennünket?

6000 férőhelyes sörsátor, a bejutás is egy harccal ért fel. Odabenn pedig kérdezik mit kérünk. Grillcsirkét vagy főtt csülköt. Mondom magamban a főtt csülök a dobostortára egy kicsit nehéz, egy kis grill csirke lemegy. Adtak egy egészet.
Néztem mint Jani a moziban.
Próbáltam mondani(mutatni) nekem egy fél is elég. A szakács bólogatott (gondoltam érti) aztán szépen kettévágta a csirkét és visszaadta. Ennyit erről.
Kérdezték a társaim "kérsz egy sört". Hülye kérdés ..........
Hoztak egy kétliteres korsóval.
Mondanom sem kell hogy banánért már nem is mentem el.
Mondták hogy ebéd után egy kis városnézésre visznek minket, előtte még hazaszaladunk.
Ahogy felértem a szobába megállt bennem az ütő.
Atyaúristen kiraboltak.
Reggel szépen rendezetten szerte-széjjel hagytam a cuccomat, most meg nem láttam semmit. Az ijesztő az volt az egészben hogy íjásztársaim előtte héten voltak Párizsban, és ott az ablakon keresztül megszabadították őket a pénzüktől irataiktól stb....
Na mondom én is megyek haza szittyában......
Aztán mikor oszlott a köd a szemem elől, nyitogattam a szekrényeket.
Persze hogy megvolt mindenem, még a koszos, sajt szagú zoknik is szépen hajtogatva a fiókban.
Biblia visszatéve a fejem fölé. Telefon, órám mindenem a kisfiókban.



A Tanzerfest záró eseménye a jelmezes felvonulás volt. De még milyen felvonulás.Csupa csupa gyerek. Lélegzetelállítóan jó jelmezekben, olyan szinten hogy még a lábbeli is korhű.
És ami a leglátványosabb, hogy minden méretarányos.
Ezt úgy kell érteni hogy pl. jöttek a napoleoni háboruk veteránjai és hoztak egy apró kis ágyút. Nos ezt az ágyút pónilovak vontatták.
A gránátosoknak, lövészeknek méretarányos szuronyos puskák, a frank harcosoknak termetükhöz illő pajzsok, szekercék stb stb.....
























Kaufbaureni bemutató (videó)




,,

A.D. 2000. Savaria Karnevál (Az első.......

Ludi Savariensis ….. Savaria Karnevál

2000 -ben indult újra a Szombathely városában anno megrendezett, de különböző okok miatt megszüntetett karnevál. Épp ezért a 2000-es év fordulópont volt az egyesület életében. A Savaria karnevál lázában telt az év.
Már 1999-ben elkezdték a szervezést, és akkor mint hagyományőrző íjász egyesületet a szervezők felkeresték a Magort és felkérték a részvételre, valamint a támogatásra és mint bejegyzett egyesületet a rendezés és szervezés segítésében is.

............ A Magor hagyományőrző íjász egyesület a kezdetektől szerves része a Savaria Karneválnak ..........





Az első karneválom még a Magor "legénysége" személyesítette meg Baján kagán népét az avarokat, valamint a honfoglaló magyarságot.

A Ferences - kertben 2400 férőhelyes lelátót építettek, amely félkörben fogta körül a porondot. ahol három napon keresztül zajlottak a "küzdelmek".
A Ferences - kert másik felében volt kialakítva az avar és a honfoglaló magyar tábor.
Az egyesület egyik részének akik a magyar tábort "lakták" könnyű dolga volt. Hisz "csak" egy jurtát kellett felállíttani, szalmabálákkal körberakni, lovakkal a háttérben, és máris kész volt a honfoglaló magyar tábor.

Nem így az egyesület másik felének, akik az avar tábor lakóit személyesítették meg. A karnevál kezdése előtt hetekkel lázas munkába merültek, hisz meg kellett építeni egy avar falut, két földkunyhóval és az azt körülvevő sövénykerítéssel.

Mindenki lelkesen és tevékenyen vett részt a feladatokban, hozták otthonról az építkezéshez szükséges anyagokat , ástak és fonták a sövény kerítést.
Jó, jó egy kicsit túlzok hogy mindenki, de a többség igen.....










Ló és szarvasmarha koponyát kerítettek a tagok (a Hadak Ura tudja honnan) sámánfát állítottak.
A karnevál kezdetére "belakták" az avar falut.

Az első karnevál (bátran merem mondani) az egész várost megmozgatta, sőt, a környező települések és városok is is a karneváli lázban égtek. Nem csak a közeli Körmend város színjátszó köre szerepelt lelkesen a játékokban, hanem az egyesület is új barátokra
(hasonszőrű) íjászokra tett szert.

Az első évben ismerkedtek meg az egyesülettel a nardai lovasíjászok (Tompa Ferenc és családja)





Az akkor becsatlakozó emberek mára (2010 -es év) az egyesület oszlopos megbízható tagja lettek.


A Ferences - kertben esténként a történelmi színdarab ment, délutánonként pedig folyamatosan a harci játékoknak adott otthont.
Római legionáriusok csaptak össze kelta harcosokkal, gladiátorok küzdöttek, és természetesen a honfoglaló magyarok nyilai is süvítettek.
Az egyesület akkori elnöke Skrapics Ambrus öltötte magára a sámán "szerkót" és végezte nagy beleéléssel a szertartásokat a harcosok bemutatója előtt., a magyarázó narrátor szöveget pedig az új íjásztárs Tompa Ferenc szolgáltatta.


Hősi idők voltak, de a kezdeti botladozásokat a hálás közönség szűnni nem akaró vastapsa honorálta.


,,

Az első bemutató a Savaria Karneválon 2000 - ben.......








,,