2010. július 15., csütörtök

Ami kell a léleknek...................

..



Amikor valahol, pl. az anyaegyesületben egy gennyes és parttalan vita kerekedik akkor az embernek kell valami ami meggyőzi arról hogy kell ezt csinálni.
Vagy vita előtt, hogy kibírja az ember amikor az igazat mondót a sárba tiporja egy nagyhangú mindenkit leüvöltő magát nagy ásznak tituláló humanoid, aki azt hiszi (szent meggyőződése) hogy ha hangos és üvölt akkor igaza is van, vagy utána, hogy el tudja feledni azt hogy direkt nem hagyják szóhoz jutni, mert akkor talán más is elkezd gondolkodni dolgokon.

Egy kicsit ez fals, mert van aki szóhoz jut, de csak akkor ha mélyen benyal. Egyébként kuss.
Aztán az is furcsa hogy akinek a legnagyobb a hangja, nem sokat tesz a képzeletbeli közös kalapba, de minden további nélkül fogalmazhat gúnyos kritikát, nincs belevágva a szavába.
Sőt ha egyedül nem elég, hoz másik húszat (mondja ő)...................

Érdekes, amikor munka van, akkor nem ajánl fel húsz cimborát, még ő maga is távol marad.




Ezt a feltöltődést (páran) az idei év egyik felkérésén tapasztaltuk meg Szentkirályszabadján, egy Sarolta nap alkalmával.
Egyesületünket meghívták egy egész napos megjelenésre, jurtával mindennel amivel kell.
Hétköznap lévén természetesen  csak a "kemény mag" jött.


Egy iskolába voltunk hivatalosak.
Mikor megérkeztünk csak gyerekeket találtunk és nem is olyan nagyokat. Alsósok voltak a szentjeim.......
De nincs panasz, később jöttek felsősök is.


Felállítottuk a jurtát ............


Aztán megjelent a "közönség".....
Életemben nem volt még kritikusabb közönségem. Csupa alsós és óvodás.


Most légy okos Tóni..........




Elkezdtem nekik mesélni. Húúúh, záporoztak az észrevételek, kérdések.
Aztán mikor nagy "fenyegetésre" elhallgattak, bejelentettem elég a szóból, nézzék meg hogy lőnek az íjászok.
Az első sorozatok után felharsant az aprónép ajkán az "íjászokkk íjászokkk.......




Azt hiszem ennél több nem is kell. Ez az a dolog ami még arra sarkall hogy csináljam, dacára a sok rossznak amit kapok.
A mesélés után csapatom egy kis formációs gyakorlatot mutatott be a már megnövekedett nézőseregnek.

A bemutató után mikor megemlítettem hogy "nosza most aztán ki lehet próbálni mennyire nehéz az íjászat" megrohanták társaimat. Nagy "fenyegetések" árán lehetett csak rendet tartani.








Természetesen ha már ott voltunk, tagjaink sem hagyták ki a lehetőséget, és szorgosan "gyakoroltak" mondhatni családi körben.




Egyesületünk legkisebb (legifjabb) tagja örömmel jött velünk a "turnéra" fáradságot nem ismerve tette a dolgát.






--

2010. július 2., péntek

A.D. 2009. (10. éves a Savaria Karnevál

.




Az elmúlt kilenc esztendő megkoronázása a 10. éves Savaria Karneválon való részvétel.
Lehet hogy most az illetékesek közül sokan a pokolra kívánnak, de a nagy beharangozások dacára ez a karnevál sem volt másabb mint az előző kilenc.
Sőt ha az első kettő igazi városi karnevált kivesszük a sorból még olyan se.
Lehet hogy mint jubileumi év több volt az illetékesek prémiuma, de ez csak találgatás.
Semmi olyan nagy durranás nem volt.
Igaz hogy a nagy "durranások" már szóltak az előző években. Van egy pont, amin túl már nem lehet újat mutatni. Példa erre kassai Lajos. Ő nem is volt az idén a karnevál szereplője, mert azt mondta (szvsz helyesen) az előbbi évekhez képest most nem tud nagyon újat mutatni, ezt a műsorát pedig pihenteti, és majd ......

Azt Kassai Lajos valszeg megteheti hogy lemondja a savariát, de egy a Magorhoz hasonlóan a városhoz kötődő egyesület nem teheti meg a jövő évi meghívásának a kockáztatása nélkül.
Itt jön a politika a szórakoztatásba, egy katyvazzá változtatva a dolgot.

Azt nem tudni mit vétettek a szervezők az istenek ellen, de az biztos hogy valamiért haragosak, mert már a harmadik év ami nem múlik el hatalmas esők nélkül.
A tavalyi évben a fáklyás felvonulást teljes egészében elhalasztották a zuhogó eső miatt, az idei jubileumi évben ( a 10. év miatt) az eső dacára végig mentek a jelmezesek az esernyőt tartó rivalgó tömeg sorfala közt.


Ahogy már fentebb említettem az idei (2009-es évi) karnevál jubileumi. A tízes szám szép kerek. A májusi sajtótájékoztatón a szervezők jobbat, nagyobbat, látványosabbat, drágábbat ígértek a jubileumi miatt.
Nem tudom ezt mire alapozva mondották, de nem jött be. Persze tévedhetek is, hisz csak a kezdetektől látom.

Vegyük sorra mi is volt a régi.
Az öreg város vására, a Borok utcája, kalandvár, Castra Militaria, Romkert és a különböző zenés és egyéb produkciók helyszínei mint a Mediterrán udvar és a Városháza előtti színpad stb stb....
Na meg az evő - ivó utca.
Az öreg város vására kilenc év után nem tud semmi újat mutatni. Egy kézműves vagy más iparos kilenc év alatt felvonultatja a repertoárját.
A Borok utcájáról szót sem ejtek. Ott megállt az idő. De ez így a jó..........
A különböző zenés és más produkciókat bemutató színpadok kínálata is végigvonult a kilenc év alatt.
Ígérték hogy több lesz, de én úgy láttam inkább kevesebb volt, már csak a napi duplázásokból gondolom.
A Castra Militariaban egy hagyományőrző csapat kilenc év után mi újat tud mutatni amit eddig eltitkolt? A római legiok már a harmadik után sem tudtak a vonulgatáson kívül mit nyújtani.
Kassai Lajos nem véletlenül pihentette a produkcióját.
A Kalandvár a gyermekeknek sem volt más mint az elmúlt években, talán csak annyi hogy az idén második alkalommal lehetett kenuzni a Gyöngyös patakon.
Sokáig az sem újdonság.
A Romkert műsora szintén a változatlanságot mutatta. Valami okból az idén nagyon kevés ember volt kíváncsi a Vesta- szűzekre, és a rabszolga vásárra.
Nem kárhoztatom őket ezért.

Újdonság volt a Berzsenyi-téren külön kialakított "Sörudvar" a Borok utcáját majmolva. Volt még újdonságként "Pékek utcája" egy elhagyott szögletében a városnak.
Nem tudom mire gondoltak a szervezők amikor jubileumi nagy durranásról beszéltek.
Hacsak nem a kiosztott jutalmakra..........

Hogy őszinte legyek nekem nem nagyon tetszik hogy ennyire szétdarabolják a helyszíneket. Példát is mondok.
A Romkerti produkciókat egy fél város választja el a Kalandvártól, és a mellette lévő (a szomjas felnőtt apukáknak nagyon fontos) Borok utcájától. A sok nézegetésben (ahogy a gyerek játszik) meg melyik az a szülő aki nem szomjazik meg egy jóféle pohárkára......

De nem probléma mert vannak a szervezők közt okosok, és jönnek a megfelelő megoldásokkal.




,,