A "Magor" íjászegyesület mint olyan 1995 óta működik, de a gyökerek egészen 1990-ig nyúlnak vissza.
Abban az évben talált egymásra pár olyan ember akik úgymond "megfertőződtek" az íjászat vírusával, azon belül is a hagyományőrző típus még súlyosabb válfajával.
A kezdeti időkben még más íj is akadt a "fegyvertárban" és nem csak a honfoglaló ősök tudásának megismerése és ápolása volt a cél, hanem maga az íjászat.
De egyre jobban és egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a tagság azon korok felé ahol az íj, mint mindennapi eszköz szerepelt az emberek életében, része volt az élelemszerzésüknek és a harcaiknak.
A magyarság korai történelmében az íjnak meghatározó szerep jutott, a Magyar és Hun szó akkoriban egyet jelentett az Európa számára ismeretlen harcmodorral, és kultúrával.
A kezdeti ismerkedős próbálkozások után, ami éveket vett igénybe 1995-ben egyesületi formába szerveződött a társaság, hivatalosan is bejegyeztette magát "Magor" íjász hagyományt őrző kulturális egyesület" néven.
A tagok akarata és elhatározása szerint ma már csak a legendákból ismert szokásainkat, mindennapjainkat, ősi hitvilágunkat ápoljuk, kutatjuk.
Az íjászat így vezette el a tagokat egy másik kevésbé ismert világba, amelynek valós alapokon történő megismerése, hagyományainak őrzése lett a legfontosabb.
Azt mondottuk volt
"mi Magor íjászok múltunk rejtett kincseinek az átörökítését tűztük ki célul.
A hagyományőrzést a magyarság gyökereihez vezetjük vissza.
Ezt tükrözi viseletünk és fegyverzetünk..........
Az 1990-től datálódó és a fentiek szellemében végzett munkát, amelyet a szabadidő sport és a hagyományőrző történelmi íjászat népszerűsítésében a tagság végzett a Magyar Íjász Szövetség 1996. november 5 -i ülésén felvette az egyesületet tagjai sorába.
Most 2010-ben ez a kezdeti lendület mit sem csökkenve viszi az úton az egyesületet.
Az íjászat így vezette el a tagokat egy másik kevésbé ismert világba, amelynek valós alapokon történő megismerése, hagyományainak őrzése lett a legfontosabb.
Azt mondottuk volt
"mi Magor íjászok múltunk rejtett kincseinek az átörökítését tűztük ki célul.
A hagyományőrzést a magyarság gyökereihez vezetjük vissza.
Ezt tükrözi viseletünk és fegyverzetünk..........
Az 1990-től datálódó és a fentiek szellemében végzett munkát, amelyet a szabadidő sport és a hagyományőrző történelmi íjászat népszerűsítésében a tagság végzett a Magyar Íjász Szövetség 1996. november 5 -i ülésén felvette az egyesületet tagjai sorába.
Most 2010-ben ez a kezdeti lendület mit sem csökkenve viszi az úton az egyesületet.
Az 1995-ös hivatalos papírmunkák elvégzése után, amitől az egyesület mint bejegyzett hivatalos hagyományőrző egyesület működött, még öt hosszú évnek kellett eltelnie hogy legyen egy olyan lehetőség ami biztosította az egyesületnek a nagy nyilvánosság előtti szereplést.
Ez lehetőséget adott nagy tömegek előtt az egyesületnek, honfoglaló eleink életének és harci szokásainak a bemutatására.
Ez az esemény a SAVARIA KARNEVÁL volt.
Egyesületünk már a kezdetektől a Savaria Karnevál oszlopos, szereplő csoportja.
A kezdeti botladozó lépések után mostanra egyesületünk mint tudásban, mint kinézetben egy profi egyesületté nőtte ki magát.
Látványos, nagy tudással végrehajtott bemutatóinknak állandóan nagy közönség tapsol.
A kezdetek nehezek voltak, rengeteg buktatóval, hátráltató tényezővel ami közt a legkönnyebben leküzdhető akadály a tudás hiányának a pótlása volt.
A legnehezebb akadály a felszerelés, és ezek fejlesztésének anyagi feltételeinek az előteremtése volt.
Sajnos mióta a föniciaiak feltalálták a pénzt, enélkül semmi nem
halad zökkenőmentesen.
..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése