Amit tudni kell az idei karneválról...........

 2011-es anomáliák.......................


Nos, érdekesen alakul az idei Savaria Karnevál rendezése.


Kezdjük azzal hogy új "seprű" került az élre. A közmondás szerint az új seprű jól seper.
Én ezt annyival módosítanám, hogy az új seprű nem biztos hogy mindig jól seper, legalább is a régihez viszonyítva.

Az első megmozdulás az lett hogy a Savaria Karneválon bevezették (ez most már biztos) a kártyás fizető rendszert.



Az új rendszer támogatói érdekes  érveket hoznak fel a kártya mellett.
Az egyik az hogy nem kell majd tartani a zsebtolvajoktól, mert nem tudják ellopni a pénzt.
Nos, erre nem sok mindent lehet ellenérvként felhozni. Ez így van.
A szerencsétlen zsebtolvaj ráfázik mert csak egy plasztik kártyát fog találni.

Ez mind szép és jó, ameddig a kártya tulajdonosa kap egy PIN kódot.
Jelen pillanatban az az értesülés hogy ilyen pedig nem lesz. Nem lesz PIN kód. Nos akkor mi is fogja megakadályozni a tolvajt hogy addig húzogassa a sörsátorban a kártyát amíg le nem fogy???
Nézetem szerint semmi.

Aztán a következő kártya támogató vélemény. Mintha csak a kitaláló fizetett ügynökei mondanák.
Nem lesz több sorban állás, minden gyorsabb lesz.
Micsoda?????
Okoska, a sor soha nem azért alakult ki egy-egy kereskedő sátra előtt mert a jó magyar forint késedelmesen cserélt gazdát. Hanem azért mert a "kemencés lángos" lassabban sült mint hogy az éhes szájakat be lehetne vele tömni.
Az okos vásárló pedig mire lángos közelbe ért már rég előkészítette a zsetont a lángosért, és villámgyorsan tolhatta a pofiba a finomságot.
A vásárló ugyanis magyar és nem hülye.

Na most, ha mégis valami csoda folytán minden boldog kártyatulajdonos kapna egy PIN kódot, akkor mire  kezében a kemencés lángossal bepötyögi a PIN kódot (ha elsőre elfogadja akkor halleluja) már három éhes áll a háta mögött, alakítva a sokat emlegetett sort.
Aztán nem is beszéltem arról ha véletlenül  ötven forinttal kevesebb van a kártyán.
Na akkor mi van????????
Elképzelem amint az éhes karneválozó ötven forint híján nem tudja pofába tolni a lángost.
Otthagyja a kereskedőnél, (had hűljön és keményedjen ehetetlenre) és keres egy terminált hogy tegyen a kártyára. Aztán félrelökdös mindenkit mert neki már ott a lángosa.
Ha addig egy pénzes kártyás el nem viszi.
Hisz minek is várogatná a kereskedő az éhes karneválozót.



Aztán a másik dolog a rendezőségtől.
Egyesületünk elhatározta hogy az előbbi évekhez hasonlóan színvonalas tábori életet mutat be a közönségnek, a fegyveres harci bemutatók mellett.
Kialakított jurtatáborban  korabeli mesterségek képviselői (korongozó-bőrös-nemezelő-csuhébaba készítő-fafaragó-ötvös-páncél készítő stb stb......) mutatnák be a mesterségüket, bevonva ebbe a tevékenységbe a gyerekeket is.
Ugyanis ezt a tábort egy "kalandvárnak" nevezett gyerek foglalkoztató ker4etében akartuk megvalósíttani, a mesterségekkel és állatsimogatóval.
Ezt a rendezőségnek elnökünk annak rendje és módja szerint előadta, kiemelve hogy ezért egy fillérrel többet nem kérünk.
A fő cél a gyerekek szórakoztatása színvonalasan.

A válasz döbbenetes volt.
"nem kell, semmi ilyesmi nem kell, csak a jurta, semmi más, semmi körítés, ha nem tetszik akkor még az sem".......
Nos erre kellene gombot varrni...........


Ma Magyarországon odáig jutottunk hogy nagyon hozzáértő rendezőknek az sem kell ami ingyen van.




---